FőoldalProgramokTurisztikaKözérdekű címekTársoldalakCímer
     BEMUTATKOZUNK
Önkormányzat
Falukrónika
Jelenünk
Neves szülöttek
Közérdekű adatok
     VENDÉGVÁRÓ
Tájoló
Épített környezet
Természeti értékek
Zichy Múzeum
     HASZNOS
Online hírek
Rendezvénynaptár
Menetrendek
Telefonkönyvek
Ügyintéző
     Linkajánló
     E-mail

      Zichy Múzeum /

« vissza


 A cári festőművész egykori otthona     



Zichy Múzeum
Cím: 8660 Zala, Zichy M. u. 20

A Zichy kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. Itt éltek Zichy Mihály szülei, a testvére, s miután a festő visszatért Oroszországból, már a négy gyermeke és a felesége is itt telepedett le. Főként nyáron laktak itt, télen a fővárosba költöztek. Akkoriban pezsgő élet folyt a településen és a birtokon. Cselédházak, istálló és kocsiszín épült a kúria mellé, külső és belső személyzet biztosította a család ellátását.

A kiállítást 1979-ben nyitották meg, majd felújítva, átrendezve 1992-ben adta át Göncz Árpád köztársasági elnök. A gyűjtemény megőrzésében nagy szerepe volt Zichy Mihály leszármazottainak, köztük Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának, aki most is nagyon sok időt tölt a házban.

A kiállítás előterében az egyik falat teljes egészében betölti az a térkép, melyen bejelölték azokat a városokat, ahol Zichy Mihály megfordult életében. Egy teremmel beljebb látható a művész bécsi és párizsi alkotásai, a Bor hatalma, amely bemutatja a jó és a rossz hatását e nemes italnak, majd az inkvizíció áldozatai következnek az Autodafé című színes krétarajzokon. Amikor Zichy a walesi herceg meghívására Skóciába érkezik, elkészíti a híres Kard Tánc című rézkarcot. A szigetországban készített képeinek jelentős része most is az angol királyi múzeumban van. A rajzok a királynő nyári rezidenciájának ebédlőjében díszítik körben a falakat.

A múzeumban látható bútorok eredetiek, ezeket a Zichy-család menekítette meg a háború és a műgyűjtők elől. Szintén ebben a teremben áll az1620-ban készült a halálfejes óraszekrény, a kidomborodó koponya az idő múlását jelzi. A családi szobában helyezték el a Zichyek címerét, s Mihály bölcsőjét is.

A következő teremben az 1820-as évekbeli házat ábrázoló képek függnek a falakon, s itt látható a Zichyről készült legszebb mellszobor, Cyprian Godebsky lengyel szobrász alkotása. Néhány családi fénykép, levél és távirat színesíti a vitrineket, majd a lépcső után Az ember tragédiájához készült illusztrációkhoz érkezünk. A 20 darabos kollekció a könyvhöz készült.

További kiadványok illusztrációit is elvállalta, mint az Arany balladák, A hídavatás, az Ágnes asszony, A tetemre hívás, A walesi bárdok, illetve 21 Faust kép, amit szintén megrendelésre készített. A vitrinekben vannak újabb és régebbi kiadások is. Sok illusztrációt készített az orosz klasszikusok műveihez - Lermontov, Puskin, Gogol - ezek egy része látható itt is.

A következik a 4000 kötetes családi könyvtárszoba, ennek a legnagyobb része német és latin nyelvű. Az itt látható két ikon közül az egyik Illés prófétát ábrázolja, ezeket még Oroszországból hozta a festőművész. A szemközt lévő családfán 1200-ig vezették vissza a Zichyek származását. Továbbá itt van egy vázlat, a híres Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című képhez. A magyar állam megrendelésére készítette, de sok gondja adódott, mert ráfestette azt a cipruságat, amit Kossuth Lajos küldött Deák sírjára. Az osztrákok viszont addig nem engedték kiállítani, amíg ezt az ágat le nem festette róla. Az eredeti kép a Nemzeti Galériában látható.

Néhány ülőgarnitúra, egy tajtékpipakészlet, s egy 300 éves asztal díszíti a termet, majd az ajtón átlépve a grúz szobába jutunk. Intarziás bútorok, elefántcsont, fém és gyöngyház berakásos ülő garnitúrák, valamint egy csodálatos mennyezet. Zichyt annyira lenyűgözte a grúz művészet, hogy megtervezte és egy Zala községi mesterrel megcsináltatta a kazettás mennyezetet, grúz mintával. A tatár, török, kirgiz és grúz fegyverek, az elmaradhatatlan szamovárok, perzsa asztalka kagyló és gyöngyház berakással szintén a szoba kihagyhatatlan kellékei. A néprajzi gyűjteményének egy különleges darabját is itt helyezték el, a Szibériai Tonguz-ebenkin népcsoport gyereksámán-ruháját, ami rénszarvasbőrből készült gyönggyel kihímezve. Egyedüli az országban.

A műterembe érve láthatjuk meg Zichy életének kiemelkedő alkotásait. Az itt lévő bútorok mind a szentpétervári lakásából kerültek ide. Mint a kézi faragású tikfából készített indiai garnitúra is. Abban az időben jelent meg Zola Nanája is. Természetesen Zichy is elképzelte a könyv főszereplőjét. De mivel a kötet is botrányos volt, Zichyt a bécsi kiállításra nem engedték be. Ekkor festette hozzá a két oldalképet, a Csábítás, vagy a daloló szirén és a Bűnhődés és az áldozat címűt. Így már megnyíltak előtte a képtárak kapui.

A bejárattal szemben az egész falat elfoglalja fő műve, A rombolás géniuszának diadala. Az 1878-as párizsi világkiállításra festette, de nem engedtek kiállítani. A zsűri kifogásolta, hogy nemrég ért véget a francia-porosz háború, s nem akar háborús képet látni a kiállításon. Ez volt az egyik ok, a másik pedig az, hogy Zichy ráfestette azokat az személyeket, akiknek különböző érdekük fűződött a hatalom megszerzéséhez. A pusztítás démonát, aki a kezével vezérli az alatta lévő rombolást, mellette a démon női párját, aki a családokat dúlja szét. A bal oldalon ortodox kereszttel a kezében áll II. Sándor cár, aki elindította az orosz-török-bolgár háborút. Az orosz nagyherceg pisztolyt tart a kezében, s följebb Vilmos német császárnak hódolnak be a kis német fejedelemségek, akik tálcán kínálják a császári koronát. Előtte fekszik a legyőzött harmadik Napóleon. Az inkvizíció áldozatai, az eretnekek, IX Pius pápa előtt jelennek meg, mögötte pedig Krisztus, aki a békét jelképezi.

Mivel nem engedték a világkiállításra, műtermet bérelt Párizsban, ahol bemutathatja a nagyközönségnek alkotását, nagy sikerrel. Berlinben, Bécsben és Budapesten viszont nagy botrányt kavartak körülötte, s több évtizedre eltették a Nemzeti Galéria alagsorába. Az 1970-es években láthatta a közönség újra a szovjet kultúra házában. Ezután Kaposvárra vitték a megyetanács termébe, s később hozták Zalára.

A világhírű festőművész munkásságának és gyűjteményének megőrzése érdekében létrehozott Zichy Mihály alapítvány számlaszáma: 117 43 112 200 200-48 Köszönjük a támogatását!

Nyitva tartás:

Nyári: 05.01-10.31-ig
Hétfőn, kedden zárva
Szerda - vasárnapig 9.00 -17.00 óráig

Téli: 11.01 - 04. 30-ig
Hétfőtől csütörtökig zárva
Péntek - vasárnapig 9.00 - 17.00 óráig

Jegyárak a következőképpen változtak:
Felnőtt jegy: 700 Ft
Nyugdíjas (70 év alatt) : 350 Ft
Diák : 350 Ft

Csoportos felnőtt : 600 Ft
Csoportos nyugdíjas: 300 Ft
Csoportos diák: 300 Ft
Családi jegy: 1.500 Ft

Ünnepek alkalmával a múzeum zárva tart.

A képek a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának engedélyével készültek.

 
Nyomtatóbarát verzió  Küldje el az oldal címét ismerősének